Hírlevél feliratkozás

 
 
 
INTÉZMÉNYÜNK FENNTARTÓJA:
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS


8000 SZÉKESFEHÉRVÁR,
VÁROSHÁZ TÉR 1.
 

Gorsium Régészeti Park

 
 
Láttak már gályaépítést közelről?
 

Közel 10 méter hosszú, másfél tonnás római kori gálya épül Gorsiumba, amit most szombaton (június 5-én) bárki megtekinthet!

Szombaton az érdeklődőknek lehetősége lesz figyelemmel kísérni a szakemberek munkáját. Kérdéseikre a helyszínen Major Tamás, a Szabad Tér Egyesület alelnöke és a régészeti park vezetője, Kovács Loránd Olivér válaszol.
 
Fotó: Szent István Király Múzeum
 
További információk még:
https://www.facebook.com/gorsiumherculia/posts/4519500908060562
 
 
 
 
 
 
 
 
 ***
 
 
 
 

****

 Az 1958-ban kez­dő­dő fo­lya­ma­tos fel­tá­rá­sok ered­mé­nyei kez­det­től fog­va ki­vé­te­les mé­re­tű ré­gé­sze­ti park­ban mind a ku­ta­tás, mind az ér­dek­lő­dő kö­zön­ség szá­má­ra meg­te­kint­he­tők. A fel­tárt ro­mo­kat kö­rül­ve­vő park­ban az elő­ke­rült kő­em­lé­kek lát­ha­tók, a leg­je­len­tő­sebb le­le­te­ket ál­lan­dó ki­ál­lí­tás mu­tat­ja be.

A Park meg­te­kin­té­se kö­rül­be­lül két órát vesz igény­be. A Sza­bad­té­ri Park­ba ér­ke­zők szá­má­ra par­ko­ló­hely áll ren­del­ke­zés­re, a pénz­tár­ban, il­let­ve a ki­ál­lí­tás­ban ka­ta­ló­gus, fény­ké­pek vá­sá­rol­ha­tók.

 

 

VIA AD PORTUM

 

Az erődfal déli, kiszedett fala mellett haladó úton a Kr.u. IV. századi erődfal nyugati oldalához jutunk. Az erőd dél-nyugati sarkán a Kr. u. IV. század erődépítkeezéseire jellemző legyező alakú saroktorony, a saroktoromy és a nyugati erőd kapuja között pedig az egymástól 45 méterre elhelyezkedő négyzet alakú oldaltorony láthatók. Az erőd falán belül, az erődfalhoz építve több kisebb, többnyire egy helységből álló lakóház helyezkedik el. A dél-nyugati saroktorony mellett található három pillér egy Kr. u. II-III. századból származó dél felől érkező utat lezáró kétosztatú kapu alapozásával azonosítható. Az úton továbbhaladva felérünk a ókori település Kr. u. IV. századi kele-nyugat irányú főutca (decumanus maximus) nyugati oldalát lezáró erőd kapuját láthatjuk. A kaput kívülről kétoldalt a falhoz csatlakozó egy-egy torony védte. A kapu előterében fekvő, még fel nem tárt épület rendeltetését nem ismerjük - esetleg vámépület is lehetett-. A kapu környékén lévő, Kr. u. II.-III. századi épület maradványai részben az erődfal és a déli kaputorony alatt láthatóak.

 

VIA AMASIA

 

Az út mel­lett ke­rül­tek el­he­lye­zés­re a fel­tá­rá­sok előtt elő­ke­rült kő­em­lé­kek, sír­kö­vek, mi­to­ló­gi­ai je­le­ne­tek. Az út a vá­ros­köz­pont nyu­ga­ti vé­gé­hez ve­zet, ahol a nyu­ga­ti vá­ros­ka­pu, vá­ros­fal lát­ha­tó.

 

 

 

A kör­já­rat a szé­les nyu­gat-­ke­let irá­nyú fő­ut­cán foly­tat­ha­tó, bal­ol­dalt a IV. szá­za­di hely­tar­tói pa­lo­tá­val (Palatium).
A Jobb­ol­dalt a hely­tar­tói test­őr­ség lak­ta­nyá­ja található. Jobb­ol­dalt a to­váb­bi­ak­ban ez egyik óke­resz­tény ba­zi­li­ka hom­lok­za­ta lát­ha­tó. A ba­zi­li­ka bel­ső te­ré­ben egy ko­ráb­bi épü­let fal­fest­mé­nyei te­kint­he­tők meg.

 

  

To­vább ha­lad­va a lá­to­ga­tó az észak-­dé­li fő­ut­ca (car­do ma­xi­mus) ke­resz­te­ző­dés­hez ér, amely­nek bal­ol­da­lán a II. szá­za­di szent­ke­rü­let ven­dég­há­zá­nak ma­rad­vá­nyai és a ke­le­ti ol­da­lon az épü­let rom­jai fö­lé épí­tett má­sik óke­resz­tény ba­zi­li­ka emel­ke­dik. 

A nyu­gat-­ke­let irá­nyú fő­ut­ca itt a szent­ke­rü­let, majd a IV. szá­zad fő­te­ré­hez, a fo­rumhoz ér. Észa­ki ol­da­lát lép­csők­kel át­tört és dísz­ku­tak­kal éke­sí­tett fal zár­ta le. A lép­csők a csá­szár­kul­tusz szer­tar­tá­sa­i­nak, il­let­ve a tar­to­mány­gyű­lés szín­hely­ének csar­no­ka­i­hoz ve­zetnek. A tér ke­le­ti ol­da­lát a szent­ke­rü­let nagy temp­lo­ma zár­ta le, ame­lyet az is­ten­né nyil­vá­ní­tott Au­gus­tus (vagy az ös­szes is­ten­né nyil­vá­ní­tott csá­szár) tisz­te­le­té­re emel­tek.

 

 

Kelet felé továbbhaladva jutunk el a lakomatermet és annak pincéjét magába foglaló, római kori mintára készült, korszerűen kialakított védőépületig. A Kr. u. II. század közepén elpusztult, az étkezés helyéül szolgáló épület a markomann háborúk idején (Kr. u. 167-180 között) leégett és nem épült újjá. A felső szinten elhelyezkedő terem leszakadt padlója megőrizte a főzésre, tálalásra, tárolásra használt edényeket, egyéb eszközöket, melyek eredeti helyükön kerültek elő. A pincét ókori mintára rekonstruáltuk. A felső szint nagy termének oldalfalait bronzedényekkel, gránátalmával díszített falfastmények borították.

 

 

A dél fe­lé el­ka­nya­ro­dó út újabb kő­em­lé­kek­kel dí­szí­tett út­hoz ér, amely vis­sza­ve­zet a ki­in­du­ló tér­ség­hez.

In­nen dél fe­lé ha­lad­va a dé­li vá­ros­rész fel­tárt épü­le­te­i­hez jut el a lá­to­ga­tó, IV. szá­za­di la­kó­há­zak­hoz, ame­lye­ket a IV. szá­zad vé­gé­nek za­va­ros vi­szo­nyai kö­zött la­kói el­hagy­tak és a vá­ros e te­rü­le­tét et­től kezd­ve te­me­tő fog­lal­ta el. A fel­tá­rás itt a leg­ko­ráb­bi idő­szak­ból va­ló kis kuny­hók egy ré­szét is be­mu­tat­ja.